WILLIAM SHAKESPEARE (1564—1616)

Shakespeare �let�tja csupa rejtelem. Az �letm�v�re vonatkoz� adatok j�r�szt bizonytalanok, legh�resebb verssorainak hiteless�ge is k�ts�ges. M�r azt is k�ts�gbe vont�k, hogy � �rta-e mindazt, amit �rt. E sok bizonytalans�g ellen�re William Shakespeare a legh�resebb �s bizonnyal a legnagyobb dr�ma�r�, az eg�sz vil�girodalomnak legal�bbis az egyik legnagyobb alakja, �gy mell�kesen szonettjeivel a szerelmi l�ra egyik k�ts�gtelen klasszikusa. �s m�g mell�kesebben k�t olyan elbesz�l� k�ltem�nyt is �rt, amely az angol renesz�nsz legsz�nvonalasabb epikai �rt�krendj�t jelenti. De min�l t�bb vele �s k�r�l�tte a rejtelem, ann�l jobban izgatta �s izgatja a t�rt�n�szeket, eszt�t�kat, pszichol�gusokat. B�s�ges k�nyvt�rat t�ltenek meg a r�la sz�l� tanulm�nyok, vastag k�nyvek �s r�pke elmefuttat�sok, olykor reg�nyek �s novell�k. Felett�bb kock�zatos teh�t r�viden jellemezni, ki volt, milyen volt, hogyan �lt �s tulajdonk�ppen mit is �rt mindabb�l, amit az � nev�hez kapcsol az eml�kez�s �s a kialakult k�ztudat. De mindig meg kell k�s�relni a r�vid jellemz�st is, hiszen az �vezredek egyik legeslegh�resebb alakja, az emberi szellem egyik f�szerepl�je.

Bizonyosan azt tudhatjuk, amit anyak�nyvi bejegyz�sek �r�k�tettek meg. S minthogy Anglia f�ldj�re ellens�g alig-alig tehette be a l�b�t, az okiratok, oklevelek, hivatalos nyilv�ntart�sok �vsz�zadokon �t megmaradtak. Aki bizonyoss�got k�v�n Shakespeare-r�l �s csal�dj�r�l, az lapozza fel Stratford on Avonban az akkori anyak�nyveket; t�bb mint n�gy �vsz�zad ut�n is megvan valamennyi, �veges t�rl�k alatt �rzik, hogy minden �rdekl�d� megkereshesse a megtal�lhat� adatokat. Teh�t tudjuk, melyik napon sz�letett, �s melyik napon — pontosan 52. sz�let�snapj�n — halt meg. Tudjuk, mikor n�s�lt, mikor sz�letett h�rom gyermeke (k�t l�ny �s egy fi�), a fia gyermekkorban halt meg, a le�nyok id�vel f�rjhez mentek, olvashatjuk, melyik napokon voltak az esk�v�k, feles�ge hal�l�t is meg�r�k�ti a bejegyz�s. — De minthogy a hivatalos iratok java r�sze is t�l�lte az �vsz�zadokat, az is hiteles adat, hogy 22 �ves kor�ban vadorz�s�rt (a f�ldes�r erdej�ben lel�tt egy vadat) el�t�lik, �s a b�ntet�s el�l elhagyta sz�l�hely�t, ahov� csak k�zel harminc �vvel k�s�bb t�rt haza, hogy megv�s�rolja a sz�l�i h�zat. Akkor m�r sz�lei, feles�ge, fi�gyermeke r�g meghaltak, k�t le�nya m�r f�rjn�l volt, gyermekeik sz�lettek. Otthon, a sz�l�i h�zban �lt ezut�n mindv�gig. Ennyi a hiteles �letmozzanat. Ami ezek k�zt telt-m�lt, az a tulajdonk�ppeni �letrajz, amelyet val�j�ban nem ismer�nk, amit csak tal�lgatni lehet, de kell is tal�lgatni, mivel az irodalom- �s sz�nh�zt�rt�netnek tal�n a legfontosabb fejezete.

Hal�lakor Ben Jonson, aki sz�n�szt�rsa, k�lt�t�rsa, dr�ma�r�t�rsa volt, egy nagyon sz�p k�ltem�nyben b�cs�ztatta. Jonson rendezte sajt� al� a Shakespeare-m�vek els� gy�jtem�nyes (�s el�g hi�nyos) kiad�s�t, ennek a k�tetnek a bevezet�se ez az eml�kid�z� k�ltem�ny. Ebben tal�lhat� a legb�s�gesebb jellemz�s a kort�rsakt�l. Az is benne van, hogy a nagy bar�t nem is volt el�gg� m�velt, ann�l csod�latosabb, hogy olyan sokat tudott a vil�gr�l, a m�ltr�l �s f�leg az emberekr�l. Ez az eml�kez�s meger�s�t a hagyom�nyos gyan�ban, hogy gyermekkorban igen kev�s iskol�t j�rt. Latinul valamelyest okvetlen�l megtanult, mert a k�z�pkorban �s a renesz�nsz ember�lt�iben nem volt iskola „de�k nyelv", vagyis latin n�lk�l. De az az elragadtatott hang, amellyel a r�gi bar�t b�cs�ztatja a mindenkin�l nagyobb kor- �s p�lyat�rsat, nem mag�nyos jelens�g. Eg�sz sora maradt fenn az akkori angol k�ltem�nyeknek, amelyek Shakespeare nagys�g�t dics��tik. M�r �let�ben nemcsak sikeres sz�npadi szerz�, hanem elismert nagy k�lt� volt a k�lt�t�rsak szem�ben is. De hogyan vezetett az �t ehhez a dics�s�ghez?

K�z�pm�d� vid�ki polg�ri csal�db�l sz�rmazott. Apja v�ltogatta mesters�g�t, egy id�ben p�ld�ul keszty�k�sz�t� volt, m�skor azonban kereskedelmi tev�kenys�get folytatott, �s el�gg� tekint�lyes f�rfi� lehetett, mivel n�h�ny �vig kisv�rosuk polg�rmestere is volt. De hogy Shakespeare a kisiskol�s kor ut�n 18 �ves kor�ig hogyan �lt, s ha tanult, mit tanulhatott, ezt nem tudhatjuk. De az bizonyos, mert anyak�nyv bizony�tja, hogy 18 �ves f�vel megn�s�lt. Feles�ge 8 �vvel volt id�sebb n�la. R�vid heteken bel�l gyermek�k is sz�letett (egy le�ny), ez tal�n indokolta a nyilv�n s�rgetett h�zass�got a t�l ifj� f�rj �s a hozz� k�pest m�r id�s feles�g k�z�tt. A k�vetkez� h�rom �vben m�g k�t gyermek�k (egy fi� �s egy le�ny) is sz�letett. De hogy h�zasemberk�nt mib�l �s hogyan �lt, ezt megint nem tudjuk. A k�vetkez� adat m�r a vadorz�s v�dja �s a menek�l�s a sz�l�v�rosb�l. Ez 1586-ban lehetett. Legk�zelebb csak 1589-ban tal�lkozunk vele Londonban. Hogy a k�zbees� esztend�k hogyan teltek el, err�l �vsz�zadok �ta tal�lgat a tudom�ny �s a k�pzelet. Mint oly sok angol fiatalember, � is haj�z�ssal pr�b�lkozhatott. Matr�z is lehetett, keresked� is, egyesek kal�znak is k�pzelt�k. Annyi csaknem bizonyos, hogy j�rt It�li�ban. Velenc�ben j�tsz�d� sz�nj�t�kaiban (Othello, Velencei kalm�r) ottani helyismeretet gyan�thatunk. �s valamelyest tudott olaszul, olasz novell�kat eredetiben is olvasott. (Gyakran f�lre is �rtett.) Annyi bizonyos, hogy az olasz vil�g mindig is �rdekelte, v�gj�t�kainak t�bbs�ge it�liai v�rosokban j�tsz�dik. — De azut�n m�r londoni h�r�nk van r�la. K�zeledett a sz�nh�zakhoz. Kezdetben sz�nh�z melletti l�-�rz� volt. Minthogy akkort�jt a h�lgyek hint�ban, az urak l�h�ton j�rtak sz�nh�zba, az el�ad�s alatt �rizni kellett a kocsikat �s f�leg a lovakat. (Mint mostans�g az aut�kat. ) Ezek a l�-�rz�k ugyan�gy a sz�nh�z alkalmazottai voltak, mint a sz�n�szek. A legkor�bbi sz�nh�zi adatunk Shakespeare-r�l a l��rz�s�rt kapott d�jaz�s. De a k�vetkez� sz�nh�zi d�jaz�s m�r „contaminator" min�s�gben illette. A contaminator, vagyis „�sszerak�" az a szak�rt� volt, aki a beny�jtott dr�m�k megfelel� r�szleteib�l �ssze�ll�tott egy el�adhat� sz�nj�t�kot. Manaps�g az ilyesf�le tev�kenys�get dramaturgi munk�nak mondan�k. Teh�t ez id�ben m�r �rtett a dr�m�khoz, s inn�t m�r kev�s l�p�s kellett ahhoz, hogy el�bb statiszt�ljon, azut�n szerepeket is j�tssz�k, �s sz�ks�g eset�n szerepeket is �rjon. A kilencvenes �vekt�l az ezerhatsz�zt�zes �vek elej�ig Shakespeare ugyan sz�n�sz is, rendez� is, k�s�bb sz�nigazgat� is, de mindenekel�tt dr�ma�r�. Ez id�re m�r k�zr�l k�zre j�r� k�ziratos szonettjei a sz�n�szvil�gban �s a n�z�k k�z�l az ifjak k�r�ben ismertek, szerelmi vallom�sait az ifjak sz�vesen olvast�k fel h�lgyeiknek. Nyomtat�sban ugyan csak a k�vetkez� sz�zad els� tized�ben jelentek meg a hamar n�pszer� szonettesk�nyvben (akkor egy m�v�szetp�rtol� �r fizette a kiad�s k�lts�geit, az aj�nl�sb�l tudjuk, hogy a nagylelk� mec�n�snak W H. volt a monogramja). N�gysz�z �ve tal�lgatj�k, melyik lord vagy egy�b nagy�r lehetett ez a W. H. — De a brav�rosan versel� dr�maszak�rt� m�r els� v�gj�t�k�val — a „T�ved�sek v�gj�t�k�"-val — bizony�totta, hogy milyen k�lt�i sz�vegeket tud adni a szerepl�k dial�gusaihoz. Shakespeare a kezdetet jelent� „T�ved�sek"-t�l k�t �vtized m�lt�n az �letm�vet befejez� k�lt�i j�t�kig, a „Vihar"-ig mint dr�ma�r� s egyben az eg�sz �vsz�zad legnagyobb angol k�lt�je jutott el.

A sz�nh�z fel�p�t�se �s hat�sa a dramaturgi�ra Az �p�let k�r vagy nyolcsz�g alak�. A f�ldszinten voltak az �ll�helyek a k�zn�p sz�m�ra. A falak ment�n, h�rom szinten erk�ly h�z�dott. Itt voltak az �l�helyek az arisztokrat�k, a m�dosabb polg�rok sz�m�ra. A n�z�k �sszet�tele teh�t rendk�v�l heterog�n volt. Dramaturgiai k�vetkezm�nye: Olyan dr�m�t kellett �rni, mely a k�z�ns�g minden r�teg�t kiel�g�ti. A Hamlet eset�ben a bossz�dr�ma, a k�s�rtettrag�dia keveredik, alkot szerves egys�get a filoz�fiai dr�m�val. Shakespeare az utols� a dr�mat�rt�netben, aki megteremti akci� �s dikci� egys�g�t, aki magas m�v�szi szinten teremt �sszhangot a dr�mat�rt�net arisztokratikus �s popul�ris vonulata k�z�tt. A sz�npadfel�p�t�s : Egy n�z�t�rre beny�l� k�t�ny- vagy el�sz�npad; a t�nyleges nagysz�npad, mindkett� a szabadt�ri jelenetek sz�m�ra. A sz�npad h�tulj�n f�gg�nnyel elv�laszthat� r�sz, az �n. szobabels� jelenetek sz�m�ra. E f�l�tt erk�ly, az erk�ly- vagy b�styajelenetek sz�m�ra. Dramaturgiai k�vetkezm�nye: Lehet�s�get teremt a szimult�n jelenetekre, a le- �s kihallgat�sokra. Az �p�letek fedetlenek, az el�ad�sokat �ltal�ban d�lut�n h�rom �r�t�l s�t�ted�sig tartj�k. D�szlet nincs, illetve csak jelz�s szer�. Dramaturgiai k�vetkezm�nye: B�r a n�z�k elfogadj�k a sz�npad fel�p�t�s�b�l k�vetkez� konvenci�kat, a dr�mai sz�vegnek ak�r direkten, ak�r metaforikusan rendk�v�l inform�ci�gazdagnak kell lennie (pontos�tani a helysz�nt, id�pontot, stb.) Az el�ad�st sz�net n�lk�l, egyhuzamban j�tssz�k, f�gg�ny nincs. A Shakespeare-dr�m�k felvon�sokra tagol�sa csak a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben t�rt�nik meg. A jelenetek hat�r�t a szerepl�k ki �s bevonul�sa jelzi. Dramaturgiai k�vetkezm�nye: Meg kell oldani a halottak kivitel�t. Be kell �p�teni olyan jelenetet vagy utas�t�st, mely r�v�n ez megoldhat�. A sz�nt�rsulat 12–16 f�b�l �ll , �lland� szerepk�re csak a tragikus h�snek �s a komikus sz�n�sznek (=clown) van. A n�i szerepeket kamaszfi�k j�tssz�k. Dramaturgiai k�vetkezm�nye: T�bb a szerep, mint a sz�n�sz; �gy bizonyos szerepeknek �sszevonhat�aknak kell lenni�k. A sz�n�szi j�t�k : A hars�nyt�l jut el fokozatosan a bels� �t�l�sig (l�sd: Hamlet utas�t�sai a sz�n�szkir�lynak, illetve Szentiv�n�ji �lom mesterember-jelenet �s az azokra tett megjegyz�sek). A shakespeare-i dr�ma jellemz�i Nem k�veti az arisztotel�szi dr�maelm�letet �s az ezen alapul� sz�nj�tsz�st, nem a g�r�g hagyom�ny szerves folytat�ja. De rendk�v�l sokf�le hagyom�nyb�l mer�t, s felhaszn�lja kort�rsai dr�matechnikai �s dramaturgiai �j�t�sait: Senecat�l veszi �t a nagymonol�gokra val� �p�tkez�st; a hal�llal szemben�z� ember sztoikus nyugalm�t. A k�z�pkori dr�m�b�l veszi �t t�r �s id� szabad kezel�s� t, a hangulati ellent�telez�st �s a hangnemek keverts�g�t (Shakespeare-n�l a m�fajt mindig tragikum �s komikum egym�shoz val� viszonya �s ar�nya d�nti el). Kort�rsai k�z�l Kyd: Spanyol trag�dia c�m� m�ve, mint bossz�dr�ma a Hamlet el�k�p�nek tekinthet�. Marlowe-t�l veszi �t a nagyform�tum� h�s�kre val� �p�tkez�st �s a versel�st, a blank verse-t.

Hogy val�ban h�ny dr�mai m�vet �rt — ezt se tudjuk. Van egy hagyom�nyos sz�munk. Eszerint trag�di�inak, kom�di�inak, reg�nyes sz�nm�veinek a sz�ma �sszesen 37. — Nyilv�nval� azonban, hogy a neki tulajdon�tott sz�npadi m�vek k�z�tt j� n�h�nyat vagy egy�ltal�n nem � �rt, vagy csak contaminatork�nt v�gs� form�ba r�zta valaki m�snak a m�v�t. Bizonyosnak vehetj�k, hogy a VIII. Henriket ifjabb bar�tja, Fletcher �rta, � v�g�l n�h�ny sort �t�rt, egyes dial�gusokat kijav�tott, de enn�l t�bb k�ze nincs a val�j�ban igen k�zepes sz�nvonal� kir�lydr�m�hoz, amely meg se k�zel�ti az igazi nagy „kir�lydr�m�k"-at, a IV. �s az V. Henriket vagy a k�t igazi nagy trag�di�t, a II. �s a III Rich�rdot. De alig hihet�, hogy az eg�sz korainak tartott, tal�n a „T�ved�sek"-n�l is el�bb sz�npadra ker�lt „Titus Andronicus" val�ban Shakespeare m�ve lehetne. Ez a rendk�v�l �zl�stelen �s indokolatlan gyilkoss�gokat halmoz� r�mdr�ma m�g csak szellemi vagy hangulati rokons�gban sincs b�rmelyik Shakespeare-trag�di�val. A nem jelent�keny, de kedves-kellemes „Perikl�sz" c�m� j�t�k (nem az �kori �llamf�rfir�l, hanem egy mesebeli olasz hercegr�l sz�l) formailag is k�l�nb�zik b�rmely m�s shakespeare-i m�t�l. Ebben narr�tor vezeti a cselekm�nyt, a megszem�lyes�tett „Id�" jelk�pes szem�ly lesz. A megszokott �t�s-�t�dfeles jambust felv�ltja a n�gyes jambus, ami sehol m�sutt nem fordul el� Shakespeare-n�l. De a korai „K�t veronai nemes" vagy a k�s�i „Cymbeline" is sokkal gyeng�bb sz�nvonal� m�, hogysem a nagy remekm�vek mell� sorolhatn�k. De az �r�k�lt 37-es sz�mb�l az�rt legal�bb 25 igazi, hiteles, az �kori g�r�g tragikusok �ta a legk�zelebbi cs�csa a m�fajnak. — Viszont van az angol renesz�nsz dr�m�k k�zt n�h�ny ismeretlen szerz�nek tulajdon�tott, amely tal�n Shakespeare m�ve. A Morus Tam�s trag�di�j�r�l sz�l� „Sir Thomas More" c�m� komor j�t�k, amelyr�l tudjuk, hogy a sz�nh�z megrendel�s�re n�gy h�ziszerz� k�z�sen �rta, megbesz�lve a t�m�t, majd felosztva, melyik mozzanatot melyik�k �rja meg. Tudjuk, hogy a negyed�t Shakespeare �rta, s a st�luskritika alapj�n azt is gyan�tjuk, melyik jeleneteket. �s v�g�l is az eg�sz Shakespeare k�z�r�s�val maradt fenn. De soha nem sorolt�k a szerz� �sszes m�vei k�z�. Tal�n a hitelesnek v�lt gyeng�bbek k�z�tt is egyik-m�sik ilyen k�z�s munka, �s tal�n az ismeretlen szerz�k k�z�tt is egyik-m�sik Shakespeare volt mint t�rsszerz�. — �mde a nagy m�vek, azok az �v�i. Ezeket keletkez�s�k szerint n�gy korszakba szoktuk osztani.

A shakespeare-i �letm� korszakol�sa Sokf�le tagol�s lehets�ges: 2, 3, 4 korszak, �m mindegyikben k�z�s, hogy 1600 a legfontosabb korszakhat�r. Ekkort�l sz�m�tja az irodalomt�rt�net m�v�szet�nek elkomorul�s�t; ezut�n sz�lettek meg az �n. nagytrag�di�k. Kir�lydr�m�k : II. Rich�rd III. Rich�rd V. Henrik VI. Henrik IV. Henrik L�rai trag�di�k : Romeo �s J�lia V�gj�t�kok : Szentiv�n�ji �lom Sok h�h� semmi�rt A makrancos h�lgy V�zkereszt vagy amit akartok Ahogy tetszik A windsori v�g n�k L�v�tett lovagok A k�t veronai nemes T�ved�sek v�gj�t�ka Nagytrag�di�k : Hamlet, d�n kir�lyfi Lear kir�ly Macbeth Othello, a velencei m�r R�mai trag�di�k : Julius Caesar Antonius �s Kleop�tra Coriolanus Reg�nyes sz�nm�vek : Pericles Cymbeline T�li rege Szeget szeggel A velencei kalm�r Minden j�, ha v�ge j� Trolius �s Cressida Az �letm� jelk�pes lez�r�sa : A vihar (Prospero elt�ri var�zsp�lc�j�t) Az �letm� utols� darabja : VIII. Henrik

Az els� az indul�s n�h�ny �ve, foleg olasz mint�j� v�gj�t�kokkal, de 1595-ben a „R�me� �s J�lia" azonnali siker�vel m�r elkezd�dik az a m�sodik korszak 1595-tol 1599-ig, amikor el�kel� p�rtfog�i seg�ts�g�vel „koszor�s k�lt�", vagyis hivatalos udvari szerz�. Ez id�ben val�sz�n�leg udvari elv�r�sra �rja a „Kir�lydr�m�k" c�m alatt ismert t�rt�nelmi sz�nj�t�kokat, a Tudor-h�z tr�nra l�p�se el�tti �vtizedek v�res kr�nik�j�t, amely a sz�z�ves h�bor�, majd a feh�r r�zsa—piros r�zsa n�ven ismert polg�rh�bor� r�ms�geit id�zi fel. De ezek k�z�tt, R�me� �s J�lia szerelmi trag�di�ja ut�n �p�ti fel a szerelem halhatatlan kom�di�j�t, a „Szentiv�n�ji �lmot" — 1599 �s 1601 k�z�tt megint elv�sz szemeink el�l. A legfontosabb protektor, Essex gr�f egy politikai per �ldozata lesz. Tal�n koholt per volt (manaps�g koncepci�s pernek mondan�k), tal�n val�ban a tr�n ellen szervezett felkel�st. Annyi bizonyos, hogy el�t�lt�k �s kiv�gezt�k. H�vei k�z�l t�bben is ker�ltek b�rt�nbe, de n�h�ny �v ut�n igyekeztek j�v�tenni indokolatlan meghurcol�sukat, a filoz�fus Bacon is b�rt�nbe ker�lt egy id�re, hogy hamarosan menteget�zve kiengedj�k �s miniszterr� tegy�k. Lehet, hogy Shakespeare-rel is ilyesmi t�rt�nt. K�t �vig h�r�nk sincs fel�le, de 1601-ben egyszerre a h�res Globe Sz�nh�z igazgat�ja. Eddig sz�n�sz, majd sikeres szerz� volt ott, ett�l kezdve igazgat� �s r�sztulajdonos. Ekkor kezd�dik az a hat �v, amikor legh�resebb �s val�ban legnagyobb trag�di�it �rja, s mellett�k legcsillog�bb v�gj�t�kait. „A velencei kalm�r"-ral kezd�dik, m�ig sem d�nt�tte el az �rt�kel�s, hogy ez az izgalmas m� kom�dia vagy a megal�ztat�s trag�di�ja. Azonnal ut�na a „Hamlet", amelyet sokan tartanak a dr�mat�rt�net legjobb, legszebb m�v�nek. Majd egym�s ut�n a „Lear kir�ly", az „Othello", a „Macbeth" k�zben a fanyar humor� „V�zkereszt" is. Ha csak ennek a hat �vnek az alkot�sait �rta volna, akkor is �t �t�ln�k az ezred�v legkit�n�bb sz�npadi szerz�j�nek. — De 1603-ban meghal a nagy kir�lyn�, Erzs�bet, �s vele befejez�dik a Tudorok polg�rp�rtol� korszaka. Jakab kir�llyal visszat�r a Stuartok feud�lis �nk�nyuralma. Anglia elkomorodik, �s Angli�val Shakespeare is elkomorodik. 1607-tol 1611-ig (vagy 13-ig?) tart a negyedik korszak. A mindenb�l val� ki�br�ndul�s korszaka. Az „Ath�ni Timon" csal�dotts�ga �s keser�s�ge, a „Szeget szeggel" keser� v�gj�t�ka arr�l, hogy a legtisztess�gesebb ember is korrupt lesz, ha hatalmat kap a kez�be. A „Troilus �s Cressida", ez a hom�roszi mitikus vil�gban j�tsz�d� v�gj�t�k vagy szomor�j�t�k, amelyben a mitikus h�s�k stricikk�, a mitikus h�sn�k kurv�kk� z�llenek. �s v�g�l a legszebb �s legsiv�rabb t�nd�rj�t�k, a „Vihar", amelynek s�rtett, de var�zsl� erej� h�se, Prospero od�ig jut, hogy bossz�t �llni sem �rdemes, de m�g var�zsolni sem, �s a t�nd�ries csod�k k�z�tt �sszet�ri var�zsp�lc�j�t.

Hamlet-�rtelmez�sek A trag�dia kit�ntetett szerepe a shakespeare-i �letm�ben, a vil�g dr�mairodalm�ban, valamint a m� rendk�v�li feldolgozotts�ga, a k�nyvt�rnyiv� duzzadt szakirodalom nem teszi lehet�v� a m� egyetlen �s kiz�r�lagos �rtelmez�s�t. �rtelmez�si lehet�s�gekr�l besz�lhet�nk csak a Hamlet kapcs�n. Ehhez t�rsul m�g az az elfogadott felfog�s, miszerint a Hamlet nem az egy�rtelm� �s megnyugtat� v�laszok, hanem a gy�tr� k�rd�sek trag�di�ja. Erre utal a trag�dia fel�t�se is: �nmagunkkal, vil�gr�l alkotott felfog�sunkkal kell szembes�ln�nk a m� kapcs�n. A Hamlet mint a k�t korszak hat�r�n �ll� h�s dr�m�ja : A korszakv�lt�s mindig �rt�kveszt�ssel, �rt�kbizonytalans�ggal j�r egy�tt. A szakirodalomban t�bbf�le felfog�s is van (k�z�pkor – �jkor; renesz�nsz – barokk; katolicizmus – protestantizmus stb.). A legelfogadottabb a k�z�pkor – renesz�nsz korszakp�r. Nem csup�n arr�l van sz�, hogy Hamlet, mint renesz�nsz h�s �ll szemben a k�z�pkort k�pvisel� kir�lyi udvarral, hanem a f�h�sben is egy�tt vannak jelen a k�t korszak jellemz�i. Hamlet feladata, hogy a korszakv�lt�s �rt�kveszt� idej�ben (“Kiz�kkent az id�; - � k�rhozat! / Hogy �n sz�lettem helyre tolni azt.”) helyre�ll�tsa a megbomlott �rt�krendet. Trag�di�ja, hogy ez csak hal�l�val siker�lhet. A Hamlet mint politikai dr�ma : (Jan Kott) A politikai dr�ma alapmodellje hatalom �s erk�lcs �ssze�tk�z�se. Claudius gyilkoss�g r�v�n megszil�rd�tja hatalm�t D�ni�ban, s�t j� politikusk�nt biztos�tja is a mindennapi �let lehet�s�g�t. A l�tsz�lagos biztons�g azonban, a hatalom, mint er�szakszervezet pontos m�k�d�s�n alapul, m�ly�n azonban kiszolg�ltatotts�g �s f�lelem h�z�dik meg. Jan Kott szerint Helsing�rben minden f�gg�ny m�g�tt �ll valaki. A leggyakrabban haszn�latos ige a sz�npadon: (ki)f�rk�szni, szemmel tartani, nyomon k�vetni. Polonius Claudius utas�t�s�ra figyelteti a kir�lyn�t, Hamletet, Laertest, Opheli�t. Mindent megrohaszt a f�lelem �s a bizalmatlans�g: h�zass�got (Claudius – Gertrud), szerelmet (Hamlet – Ophelia), bar�ts�got (Hamlet – Laertes, Rosencrantz �s Guildenstern). T�bbsz�r elhangzik a m�ben: “D�nia b�rt�n”; “Rohadt az �llamg�pben valami”. Hamlet feladata hatalom �s erk�lcs �sszhangj�nak megteremt�se. Trag�di�ja, hogy ez csak hal�l�val siker�l(het). A Hamlet mint gondolat �s tett �sszhangja megteremt�s�re tett k�s�rlet dr�m�ja : A k�rd�s alapvet� filoz�fiai �s erk�lcsi probl�m�t �rint, azaz �sszhangot teremteni az ember gondolatai �s cselekedetei k�z�tt. Claudius: Nincs ellent�t a k�t dolog k�z�tt, alantas gondolatokhoz alantas tettek t�rsulnak. Polonius: Tetteit k�t dolog motiv�lja: a k�zhivatalnoki buzgalom, m�sr�szt gyermekei ir�nt �rzett felel�ss�g �s szeretet. Polonius tiszt�ban van az alattval�k kiszolg�ltatott helyzet�vel, gyermekeinek adott tan�csai ennek szellem�ben sz�letnek, a t�l�l�st, a lehet�s�gek szerinti erk�lcs�s �letet hirdetik. Hamlet: A k�sleked�s oka nem csup�n �s nem els�sorban bizonytalans�g�b�l, tettre val� k�ptelens�g�b�l fakad, hanem b�lcseleti h�tter�. Nem tal�lja a l�tez�s eg�sz�t �rint� k�rd�seire, gondolataira az ennek megfelel� tettet. Trag�di�ja, hogy gondolatainak �rv�nyt csak claudiusi tettekkel k�pes szerezni. A Hamlet mint t�rt�neti dr�ma, a d�n tr�n�rt v�vott k�zdelem dr�m�ja : Az el�zm�nyeket is figyelembe v�ve a t�rt�net �ve Fortinbrast�l Fortinbrasig tart. A m�ben a h�rom fiatalember (Fortinbras, Hamlet, Laertes) egyar�nt k�zel ker�l a hatalomhoz. Az ifj� Fortinbras c�lja egy�rtelm�; megszerezni az apja �ltal elvesztett ter�leteket, megszerezni D�nia tr�nj�t. Laertes v�letlenszer�en ker�l a hatalom k�zel�be, s csak Claudius �gyess�g�n m�lik, hogy a felb�sz�lt Laertest �s k�s�ret�t Hamlet ellen ford�tsa. Hamletet nem a hatalom �rdekli, hanem a hatalom term�szetrajza. Nem birtokolni akarja a hatalmat, hanem megismerni. A Hamlet mint m�lyl�lektani dr�ma: Freud �s a m�lyl�lektani iskola �ta k�zhelyszer� az az �rtelmez�s, mely szerint Hamletet, cselekedeteit, viselked�s�t �s mentalit�s�t tudatalatti �szt�n�k motiv�lj�k. Ezek k�z�l a legfontosabb az Oidipusz-komplexus, anyja ir�nt �rzett t�lzott vonzalma. S ez motiv�lja Claudius elleni gy�l�let�t is. M�lyl�lektani vonatkoz�sban a Hamlet az ap�tlan nemzed�k trag�di�ja, s a fi�k �ntudatlanul is apjuk hely�t szeretn�k elfoglalni.

Ah�ny m�, annyif�le, ah�ny h�s, annyi jellem, annyi t�pus. Hamlet, a haboz� b�lcs ugyanolyan �r�k t�pus, mint Caliban, a sz�rnyeteg, Othello, a f�lt�keny, Lear, a csal�d� csal�dfo vagy Puck, az �r�k v�sott kamasz.

Minden Shakespeare-j�t�k eredeti, de egyetlen t�m�j�t sem � tal�lta ki. M�g a „Szentiv�n�ji �lom" k�l�nb�z� korokb�l �sszezagyv�lt szerepl�i is k�l�n-k�l�n megtal�lhat�k el�d�kn�l, itt az �sszevisszas�g az eredeti. A t�bbin�l minden valahonn�t val�, �s m�gis eredeti m� j�n l�tre. De a t�rt�nelmi t�m�k divatos t�rt�net�r�kn�l tal�lhat�k, az �kori t�rgy�ak Plutarkhosz t�rt�nelmi alakjait l�ptetik sz�npadra. A v�gj�t�kok olasz novell�kb�l �s nemzetk�zi v�ndormes�kb�l v�ltak t�m�kk�. De csak t�m�kk�: a cselekm�nyek menete �s a h�s�k jelleme �r�k p�ldak�pek a vil�g foly�s�r�l �s alakjair�l. — A renesz�nsz dr�m�t Angli�ban nem sokkal �el�tte Thomas Kyd kezdte azokkal a dr�m�kkal, amelyekben �sszeolvasztotta az �kori trag�di�k �r�ks�g�t a k�z�pkori miszt�riumj�t�kok mozgalmass�g�val. Shakespeare t�le is tanult, de m�g t�bbet a legfontosabb kort�rst�l, Christopher Marlowe-t�l. Marlowe egyazon �vben sz�letett Shakespeare-rel. Igen r�vid, de igen f�ktelen �letet �lt. Az egyetemr�l utcai k�sel�s miatt kicsapt�k, akkor elment kal�znak, a fekete vitorl�k �s hal�lfejes lobog� alatt �rt egy olyan dr�m�t, amely Shakespeare-re �s �ltala az eg�sz dr�mai gyakorlatra hatott. � kezdem�nyezte a blankverset (�t�s �s �t�dfeles jambust), amely m�r kort�rsainak is term�szetes form�ja lett, majd Schiller t�rt�nelmi dr�m�in kereszt�l nemcsak Katona J�zsef, de Illy�s Gyula sz�m�ra is dr�mai versforma lett. — Els� trag�di�ja, a „Nagy Tamerl�n" azonnal siker volt. �sszesen hat trag�di�ra volt ideje (k�zt�k a Faust-t�ma els� sz�npadi feldolgoz�s�ra), majd 29 �ves kor�ban egy kocsmai vereked�s �ldozata lett. Shakespeare j� bar�tja volt, sokak szerint semmivel se jelent�ktelenebb n�la, �s ha tov�bb �l, tal�n �t tartan�k a legnagyobbnak, de nem �lt tov�bb, �s a t�le sokat tanul� Shakespeare lett a legnagyobb.

De az az eg�sz k�r, amelyben �ltek, az angol renesz�nsz teljess�g�t jelentette. A „Hable�ny" nev� kocsm�ban napr�l napra egy�tt �ltek a Globe Sz�nh�z ir�ny�t�i, szerz�i, mellett�k egyazon asztaln�l itt�k a s�rt vagy a whiskyt a nagy k�lt�k, nagy tud�sok, nagy �llamf�rfiak. Edmund Spenser, a kor legnagyobb k�lt�je, Francis Bacon, a kor legnagyobb filoz�fusa, Essex gr�f, aki trag�di�j�ig a legf�bb �llamf�rfi volt... �s mellett�k a divatos, �nnepelt kal�zok, akik h�s�ges n�z�i voltak a Globe Sz�nh�znak is. Ezt a k�rt �s m�g�tt�k az Udvar h�lgyeit, a lebujok le�nyait, a windsori �s londoni v�g h�ziasszonyokat kell egy�tt l�tnunk, hogy kell� felk�sz�lts�ggel n�zz�k sz�nh�zainkban vagy olvassuk otthoni mag�nyunkban Shakespeare m�veit. Ezeket pedig n�zni �s olvasni kell, mert n�lk�l�k sokkal szeg�nyebb lenne a vil�gunk.