Jane Austen

Az �r�n�

Jane Austen a 18. sz�zad v�g�n �lt n�i �r�. Alakja, reg�nyei �vtizedeken kereszt�l meghat�rozt�k az �n. n�i irodalmat. Hat teljes reg�nyt �rt. Ezen k�v�l fennmaradtak t�red�kek m�s, megkezdett reg�nyeib�l. M�veit a szentimentalizmus �s a romantika kor�nak hat�r�n alkotta, �s mindk�t ir�nyzat jeleit megfigyelhetj�k rajtuk. De ami a legjellemz�bb r�, az a szatirikus humor, mellyel kora t�rsadalm�t �rta le. (Ez a jelens�g am�gy sem volt idegen a kor angol irodalm�t�l, el�g, ha csak Swiftre gondolunk.) Ez a humor az egyik t�nyez�, mely megk�l�nb�zteti reg�nyeit az �t k�vet� Bront�-n�v�rek munk�it�l. Nem mondhatjuk el azonban, hogy a reg�nyek csup�n erre az ironikus vonulatra �p�lnek fel. A legfontosabb, mindegyikben egy (esetleg t�bb) szerelmi t�rt�net, mely a szerelmesek viselked�s�t�l �s �rdemeit�l f�gg� v�get �r. (Ne agg�djunk azonban, egyik reg�nynek sem rossz a v�ge, csak azok a l�nyok maradnak p�r n�lk�l, akik nem �rdemlik meg, vagy m�g t�l fiatalok hozz�.)

A Bront�-n�v�rekt�l szint�n megk�l�nb�zteti kora t�rsadalm�nak le�r�sa, mely n�ha szinte a realizmus m�lys�geiig jut el. Legink�bb az akkori vid�k fels�bb oszt�lyainak �let�vel foglalkozik, a v�ros csak �tmeneti helysz�n, �s mindezt siker�l �gy megval�s�tania, hogy k�zben sosem s�llyed az unalmas, sz�raz fejteget�sig. A m�sik f� t�m�ja a kor irodalma, melynek legjobb par�di�j�t a Klastrom titka c�m� m�ben olvashatjuk, amikor az akkor sikeres g�tikus r�mreg�ny m�faj�t karik�rozta ki.

Jane Austen �lete szint�n megfelel a kor szab�ly�nak, teh�t egy lelk�sz l�nyak�nt l�tta meg a napvil�got 1775-ben. P�ly�ja azonban jobban alakult, mint a m�r fent eml�tett k�vet�inek, t�bb reg�nye is megjelent m�g �let�ben. Reg�nyei: A klastrom titka, �rtelem �s �rzelem, B�szkes�g �s bal�t�let, A mansfieldi kast�ly, Emma, Meggy�z� �rvek. (Mind a hat k�tet megjelent magyar nyelven az Eur�pa K�nyvkiad� gondoz�s�ban.)

Emma

A jellemz�k

Austen m�vei olyan romantikus alkot�sok, melyeket nem kiz�r�lag a n�k �lvezhetnek. A m�r eml�tett t�rsadalmi vonatkoz�sok igen �rdekess� teszik a t�rt�neteket b�rki sz�m�ra. Arr�l nem is besz�lve, hogy a humor �s a romantika �tv�zete a legkiv�l�bb alap egy filmforgat�k�nyvh�z, �s akkor m�g nem is eml�tett�k a k�nyvekben szerepl�, sokszor egy-k�t von�ssal is igen j�l �rnyalt jellemeket, melyek n�ha k�l�n�ss�g�k, n�ha �ppen �tlagoss�guk miatt igen j�l filmre vihet�k. A reg�nyek egy r�sze r�ad�sul �ppen valamif�le ellent�tre (jellembeli, id�beli stb.) �p�l, mely szint�n igen j�l kihaszn�lhat�.

B�szkes�g �s bal�t�let

A feldolgoz�sok

A sikerrecept teh�t egy�rtelm�en adott. Ezt a filmesek is �szrevett�k, hiszen nyilv�n nem v�letlen, hogy a hat reg�nyb�l eddig 19 filmfeldolgoz�s k�sz�lt. Ezek k�z�l sajnos nem mindegyik hozz�f�rhet� n�lunk, vannak azonban olyanok, melyek itthon is nagy sikert arattak, ak�r a t�v�ben, ak�r moziv�sznon. Vannak olyan feldolgoz�sok, melyek val�ban h�ven k�vett�k az eredeti reg�nyt, visszaadva mag�t a t�rt�netet, �s a kor hangulat�t is. Vannak olyanok, melyek �t�ltett�k korunkba a t�rt�netet, teh�t teljesen modern k�rnyezetben tal�lkozhatunk �jra a m�r ismert vil�ggal. �s l�tezik olyan pr�b�lkoz�s is, mely meghagyta a cselekm�nyt az adott korban, de mag�t a kort nem siker�lt j�l �br�zolnia, �s a cselekm�ny hangs�lyait is �ttolta m�s ter�letekre.

A k�vetkeztet�s az, hogy azok a feldolgoz�sok siker�ltek igaz�n j�l, amelyek a legh�vebben k�vett�k az alapm�vet. Ennek oka nyilv�nval�an az, hogy a le�rt vil�g a megadott korban t�k�letes, kiss� neh�z lenne egyes t�rsadalmi jelens�geket a mi korunkban �rtelmezni. (M�gis j� kiv�tel az egyetlen huszadik sz�zad v�g�re tett feldolgoz�s, a Spin�dzserek, mely egy amerikai k�z�piskol�ba helyezi �t az Emma c�m� reg�ny cselekm�ny�t. Nyilv�n a reg�ny is j� v�laszt�s volt erre, hiszen pl. a Meggy�z� �rvek m�r egy�ltal�n nem lett volna meggy�z� ebben a k�rnyezetben.) Teh�t maradjunk a klasszikus filmekn�l.

B�szkes�g �s bal�t�let

Nem v�letlen, hogy az egyik legsikeresebb v�ltozat a BBC �ltal k�sz�tett hat 45 perces epiz�db�l �ll� t�v�sorozat, melynek eredetije a B�szkes�g �s bal�t�let (ez a film c�me is). A t�rt�net egy csal�dr�l sz�l, mely az ironikus hajlam� ap�b�l, a nem t�l okos any�b�l �s �t le�nyb�l �ll. A k�t legid�sebb l�ny szerelme �s f�rjhezad�sa k�r�l forog a cselekm�ny, melyben a b�szkes�g �s a bal�t�let is nagy viharokat kavar. T�v�sorozat l�t�re hihetetlen n�pszer�s�gre tett szert, m�r csak ha rajong�i oldalait tekintj�k is, �s a f�szerepeket alak�t� k�t sz�n�sz (Jennifer Ehle �s Colin Firth) n�pszer�s�g�t �s ismerts�g�t is igen megn�velte. A feldolgoz�s a k�nyvet abszol�t h�ven adja vissza, amit nyilv�n seg�t a terjedelem is, hiszen van id� a kisebb momentumokat is bemutatni, semmit nem kell kihagyni. A helysz�nek, a mell�kszerepl�k, az eg�sz hangulat megaj�nd�koz minket azzal a ritka benyom�ssal, amely nem s�r�n fordul el� a filmes feldolgoz�sok eset�ben, teh�t, hogy �gy �rezz�k, mintha a reg�nyt olvasn�nk. A sorozat nagyon sok helyr�l visszak�sz�n, eml�thetn�nk p�ld�ul Helen Fielding Bridget Jones napl�ja c�m� reg�ny�t, mely az ut�bbi �vek egyik sikerk�nyve lett Angli�ban, s�t az eg�sz vil�gon. A reg�ny alapt�rt�nete szint�n a B�szkes�g �s bal�t�let c�m� reg�nyre �p�l, �s a f�szerepl�k t�bbsz�r is emlegetik benne a filmfeldolgoz�st. Nyilv�n nem v�letlen, hogy a Bridget Jones napl�j�b�l k�sz�l� filmben az egyik f�szerepet, nevezetesen Mark Darcyt (!) Colin Firth fogja alak�tani.