 |
|
Jane Austen (1775. december 16. - 1817. jlius 18.) - egy htgyermekes vidki pap legkisebb lnya - egsz letben vidken lt, s soha nem ment frjhez. Londonba csak nagyon ritkn jrt, s akkor is csak egszen rvid ideig tartzkodott ott. Ideje nagy rszben a hztartsi munkkat vgezte, s rt. Mvei meg is jelentek, de igazi rangjukat csak jval szerzjk halla utn nyertk el.
A jmd, m nem tlsgosan gazdag vidki fldbirtokos, Mr. Bennet a maga nemben boldogan l buta s pletyks felesge, valamint t lnya trsasgban mindaddig, amg a szomszd birtokra be nem kltzik a fiatal, kedves s szerencsre ntlen Mr. Bingley, aki magval hozta meglehetsen ggs s kellemetlen termszet, arisztokrata csaldbl szrmaz bartjt, Mr. Darcyt. Mi sem kiszmthatbb, mint hogy Mr. Bennet legidsebb lnya, a szeld termszet Jane beleszeret az j brlbe, legidsebb hga, Elizabeth pedig heves szcsatkba keveredik az els ltsra ellenszenves s kellemetlen Mr. Darcyval. Termszetesen a szerelmesek - rajtuk kvl ll okok miatt - nem lehetnek egymsi, a civakodk viszont szp lassan beltjk tvedseiket, s mly vonzalommal kezdenek viseltetni egyms irnt. Ettl kezdve mr csak id krdse, mikor s hogyan kvetkezik be a boldog vgkifejlet. A rrsen hmplyg, nha kicsit krlmnyes rszletekkel tarktott trtnet egszen rdekes megvilgtsba helyezi az 1700-as vek vgnek angol arisztokrcijt, ahol az ri trsasg idsebb ntagjai minden igyekezetkkel megprbltk befolysolni az ifj hlgyeket abban, hogy melyik frfit vlasszk maguknak. Kicsit nehzkes a mai rohan letnkhz szokott ember szmra az 1700-as vek vgn rdott irodalmi szveg olvassa, de megri, hiszen klasszikus stlusa, feszes szerkezete, szellemes prbeszdei igazn szrakoztat olvasmnny teszik, pszicholgija pedig mindannyiunk tanulsgra szolglhat.
|